A felső szemhéj bőrének megereszkedése zavaróvá válik, ám a megoldás nem minden esetben jelent automatikusan sebészeti beavatkozást.
Enyhébb bőrlazaságnál műtét nélküli eljárások is szóba kerülnek, míg jelentős bőrfeleslegnél a szemhéjplasztika ad megfelelő korrekciót. Kattints a www.budaiszemeszet.hu linkre a részletekért!
A választáshoz először azt érdemes tisztázni, mekkora az elváltozás, okoz-e funkcionális panaszt, illetve milyen eredmény várható az egyes kezelésektől.
Mi áll a megereszkedett szemhéj hátterében?
Az életkor előrehaladtával a bőr veszít rugalmasságából, és a kötőszövetek szerkezete is változik. A felső szemhéjon emiatt redők, bőrfelesleg alakul ki, ami kezdetben inkább esztétikai eltérésként feltűnő.
Kifejezettebb állapotban azonban nehéz érzetet okoz, illetve a látómező felső részét is zavarja. A laza bőr ugyanakkor nem azonos minden, szemhéjat érintő eltéréssel.
A felső szemhéj lejjebb kerülése mögött például szemhéjcsüngés, azaz ptosis is állhat, a szemöldök helyzete pedig szintén befolyásolja a megjelenést. Emiatt a kezelés előtt az ok és az anatómiai viszonyok tisztázása az első lépés.
Mikor jöhet szóba műtét nélküli kezelés?
Kisebb mértékű bőrlazaságnál olyan eljárások is mérlegelhetők, amik nem járnak hagyományos sebészi bőreltávolítással. Ezek közé tartoznak bizonyos plazmatechnológiás kezelések.
Az eljárás célja a felszíni szövetek kontrollált kezelése és ezáltal a bőr feszesebb állapotának elérése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a műtét nélküli módszer mindenkinél kiváltja a blefaroplasztikát. Az elérhető eredmény függ a bőrfelesleg nagyságától, a szövetek állapotától és az egyéni anatómiai adottságoktól.
Jelentősebb megereszkedésnél a kevésbé invazív megoldás nem feltétlenül biztosít olyan mértékű korrekciót, ami megfelel az elvárásoknak.
Mikor indokolt a szemhéjplasztika?
Kifejezett bőrfelesleg esetén sebészi korrekció kerülhet előtérbe. A blefaroplasztika során az előzetesen meghatározott felesleges bőrt távolítják el, miközben a beavatkozás tervezésénél a szemhéj természetes működésének megőrzése is alapvető szempont.
A műtéti megoldás elsősorban akkor mérlegelendő, ha a megereszkedés nagyobb mértékű, illetve funkcionális problémát is okoz. A kezelési tervet ugyanakkor nem pusztán a bőrredő mérete határozza meg. A szemhéjak záródását, helyzetét, a környező szöveteket és a szemfelszín állapotát egyaránt célszerű figyelembe venni.
Az állapot határozza meg a kezelési irányt
A műtéti és a műtét nélküli eljárások nem egyszerűen ugyanannak a kezelésnek különböző változatai. Más mértékű elváltozásnál, eltérő céllal kerülnek előtérbe, ezért önmagában az, hogy valaki szeretné elkerülni a sebészeti beavatkozást, még nem dönti el, melyik módszer megfelelő számára.
Az első lépés az elváltozás pontos felmérése. Enyhébb bőrlazaságnál kevésbé invazív kezelés is mérlegelhető, jelentős bőrfeleslegnél viszont a műtéti korrekció kerül előtérbe.
Így a választás alapja az adott állapot és az elérni kívánt eredmény, nem pedig egy minden esetre alkalmazható kezelési séma.